Magyar

Tevékenységeink » Sikeres doktori védések

Bernáth Gergely - 2016. május 20.

Bernáth Gergely „A halsperma minősítési rendszerének gazdasági célú fejlesztése” című doktori értekezését 97 %-os eredménnyel megvédte. Doktori oklevelének minősítése „summa cum laude” (95,5 %) lett. Tanulmányait és vizsgálatait 2012-ben Dr. Horváth Ákos témavezetésével kezdte meg az Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolájának doktori képzésében. Kutatásában több, Magyarországon ős- vagy idegenhonos halfaj spermájának minőségvizsgálatával és mélyhűtésével foglalkozott. Meghatározta a mélyhűtött Lénai (Acipenser baerii), valamint vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) sperma felolvasztás utáni tárolhatóságának korlátait. Optimalizálta a csapósügér (Perca fluviatilis) sperma minőségvizsgálatának módszerét. Kidolgozta, valamint egységesítette a sügér és pontysperma (Cyprinus carpio) mélyhűtésének eljárását. A sebes (Salmo trutta m. fario) valamint márványpisztráng (Salmo marmoratus) esetében kísérletesen leírta a felolvasztott sperma tárolhatóságának korlátait, valamint utóbbi esetében bizonyította a metanol, mint védőanyag alkalmazhatóságát. Az adriai pér (Thymallus thymallus) esetében leírt egy új effektív sperma-ikra arányt a mélyhűtött sperma esetében, valamint vizsgálat keretében kiválasztotta a legjobb hatásfokkal alkalmazható spermamélyhűtési eljárást.

Staszny Ádám - 2016. március 18.

 Staszny Ádám doktori disszertációját „A pikkelyalak vizsgálata halakon geometriai morfometriai módszerekkel” címmel védte meg 97%-os eredménnyel, így doktori oklevelének minősítése  „summa cum laude” lett. A jelölt a témában 2007-ben kezdte meg doktori munkáját Dr. Urbányi Béla és Dr. Paulovits Gábor témavezetése alatt. Munkája során vizsgálta halfajok elkülöníthetőségének lehetőségét és a különbségek mintázatának összefüggéseit a filogenetikai elhelyezkedésükkel. Négy halfaj (ezüstkárász Carassius gibelio, ponty Cyprinus carpio, bodorka Rutilus rutilus, sügér Perca fluviatilis) populációinak pikkelyalak alapján történő elkülöníthetőségét vizsgálta. Laborkísérletben vizsgálta zebradánió (Danio rerio) halfajon a genetikai háttér, illetve a környezet hatását a pikkelyalakra. Megvizsgálta a halaknál gyakran előforduló ivari dimorfizmus megjelenésének lehetőségét a pikkelyalakban (ezüstkárász, zebradánió). Végül pedig az ontogenezis (egyedfejlődés) során fellépő pikkelyalak változást zebradánió halfajon. Eredményei azt mutatják, hogy a halfajokat sikeresen el lehet elkülöníteni ezzel a módszerrel és az elrendeződési mintázatuk nem különbözik a genetikai vizsgálatokból származó filogenetikai fától. Az is kiderült, hogy a populációk elkülönítése is megvalósítható, ott ahol már megfigyelhető volt az egyes fajok életmódjának és a környezeti különbségek befolyásoló hatása. Mindezt alátámasztották a laborkísérletek, amikben mind a genetikai, mind pedig a környezeti különbségek hatását sikerült bizonyítania. Két halfaj példáján kiderült, hogy az ivari különbségek nem jelennek meg a pikkelyalakban, fenntartva a lehetőségét annak, hogy más – testalakban markánsabb ivari különbséget mutató – halfajok esetén ez nem feltétlenül igaz. Végül kimutatta, hogy a vizsgált egyed kora (ontogentikus fejlettségi állapota) jelentősen befolyásolja a pikkelyalakját, így a pikkely alakja szintén fejlődésen megy keresztül az egyedfejlődéssel párhuzamosan.

Csenki-Bakos Katalin - 2014. június 23.

Csenki-Bakos Katalin doktori disszertációját „Ösztrogén hatást kimutató biomarker zebradánió vonal létrehozása” címmel védte meg 100%-os eredménnyel, így doktori oklevelének minősítése „summa cum laude” lett. A jelölt a témában 2010-ben kezdte meg doktori munkáját Dr. Kovács Balázs és Dr. Müller Ferenc témavezetése alatt. A szervezetben található komplex molekulákon kívül számos, a környezetben jelen lévő anyag is rendelkezik hormonhatással. Ezek az anyagok képesek a szervezet működését megzavarni, így károsan befolyásolhatják a kulcsfontosságú folyamatokat (pl. egyedfejlődés, növekedés, szaporodás, anyagcsere folyamatok). A dolgozatban szereplő kutatások egy olyan új transzgenikus zebradánió vonal létrehozását célozták, amely a későbbiekben hatékony eszközzé válhat az anyagok vagy komplex környezeti minták hormonhatásának (ösztrogenitásának) kimutatásában. A jelölt a munka során egy modern technika segítségével hozott létre hatékonyan működő génkonstrukciót, amelyet zebradánió genetikai állományába épített. A vonalban ösztrogének hatására a májban fluoreszcens jel jelenik meg, amelynek erőssége arányos az anyag ösztrogenitásával és koncentrációjával. Ezt több, a környezetben is előforduló ösztrogén hatású anyaggal igazolta. Az eredmény egyszerű fénykép alapján kiértékelhető. Kidolgozta a vonalhoz ajánlott tesztelési protokollt, és megállapította, hogy a vonal megfelelő érzékenységű, és képes a környezeti mintákban előforduló ösztrogenitás kimutatására is. A későbbiekben a vonal a toxikológiai gyakorlatba is bekerülhet és számos más típusú kutatáshoz szolgálhat megfelelő alanyként.

Demény Ferenc - 2013. december 11.

Értekezés címe: Széles kárász (Carassius carassius Linné 1758) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében

 

Témavezető: Dr. Müller Tamás, tudományos főmunkatárs, SZIE-MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék;

Társ-témavezető: Dr. Keresztessy Katalin, halászati szakmérnök, biológus, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, GHS Kompetens Nemzeti Hatóság Osztály

 

Demény Ferenc doktori disszertációját 93,3%-os eredménnyel 2013. december 11-én védte meg.

A széles kárász a hazai halfaunánk egyik őshonos halfaja. A múltban meghatározó szerepet töltött be a dús vegetációjú élővizek ökoszisztémáiban. A folyószabályozások, a természetes lápvidékek és mocsarak lecsapolása nagymértékben lecsökkentette a széles kárász élőhelyeit is, miáltal a faj a természetes környezetétől eltérő víztípusokba kényszerült, ahol az agresszívebb halfajok – különösképpen az invazív ezüstkárász – elnyomják. Kutatásai során olyan módszerek kidolgozásával foglalkozott a Jelölt, melyekkel a széles kárász állományai gyarapíthatóak. Célja – a környező európai országokkal ellentétben – az volt, hogy a faj hazai védettsége megelőzhető legyen, s erre olyan módszereket keressen melyek akár a halgazdálkodási gyakorlatban is alkalmazhatóak.

Elfogadott új tudományos eredményei a következők: Meghatározta a széles kárász ikra inkubációjának hőmérsékleti optimumát. Igazolta, hogy a széles kárász ikrájának átmérője az ikrakezelések következtében nagyobb lesz, mint a kezeletlen ikráé. A tanninos kezelés következtében pedig a kelés később következik be, valamint a kelő lárvák mérete is (21,5-25 °C között keltetve) nagyobb lesz. Meghatározta a széles kárász lárva táprászoktatásának optimális idejét és kidolgozott egy az intenzív lárva és ivadéknevelés során eredményesen alkalmazható takarmányozási programot. A széles kárász intenzív ivadékneveléséhez meghatározta a takarmányadagok optimális mennyiségét, valamint a deformációk elkerüléséhez szükséges minimális élő eleség kiegészítés mértékét. Igazolta, hogy a széles kárász – compó bikultúra tavi és ketreces ivadéknevelés esetén is hatékony, a compó jelenléte nincs negatív hatással a széles kárász termelésére. Kimutatta, hogy a széles kárász már egynyaras korban is biztonsággal telepíthető természetes vizekbe. A halak a telepítés helyéről nem vándorolnak el, de visszafogásuk horgászmódszerekkel nem hatékony.

A Jelölt PhD fokozatának összesített eredménye: 96,7%, summa cum laude.

Dr. Müllerné Trenovszki Magdolna - 2013. május 31.

Dr. Müllerné Trenovszki Magdolna doktori disszertációját „Különböző takarmányok hatása a pontyhús zsírsavprofiljára és húsminőségére” címmel védte meg, 91,4%-os eredménnyel. A jelölt 2005-ben kezdte meg doktori tanulmányait Dr. Szabó Tamás és Kertészné dr. Lebovics Vera témavezetése alatt. Hazánk a 3. legnagyobb pontytermelő Európában, ezért a pontyfogyasztás növelése érdekében munkájának célja a minél kedvezőbb összetételű halhús előállítása volt. Az általa végzett kísérletekkel ezt kívánta megalapozni, ugyanis a halak szervezete kiválóan alkalmas arra, hogy a halhús zsírsavösszetételét a feletetett takarmánnyal befolyásolják. Dolgozatában beszámolt tógazdasági körülmények között nevelt étkezési pontyok húsminőség vizsgálatáról, valamint a négy takarmányozási kísérlet eredményiről. Megállapította, hogy a lehalászást megelőző 1-2 hónapban befolyásolni lehet a ponty filé összetételét, zsírsavprofilját. Az extenzívebb technológiát (kevesebb kiegészítő takarmány etetetése) alkalmazott gazdaságok halainak magasabb volt az omega-3 zsírsav mennyisége. A három növényi olaj (szója-, len-, napraforgóolaj) közül a szójaolajjal kezelt táppal etetett pontyok húsának fehérje- és zsírtartalma, továbbá az esszenciális zsírsav a dokozahexaénsav (C22:6n-3) mennyisége volt a legnagyobb. Az w-6/w-3 arány a lenolajjal etetett halak húsában közelítette meg leginkább az optimális értéket, ezáltal ezeknek a pontyoknak a legértékesebb a húsa táplálkozás-élettani szempontból. Sikerült bizonyítania, hogy a ponty húsából előállítható funkcionális élelmiszer, ha megfelelő módon (limitált gabona mennyiség, illetve növényi olajok kiegészítésével) takarmányozzák a halat, így optimális arányban tartalmazhat a pontyhús w-3 és w-6 zsírsavakat.

Csenki Zsolt Imre - 2011. április 29.

Csenki Zsolt Imre doktori disszertációját „Oocyta transzplantáció halakon (Petesejt átültetés zebradánió (Danio rerio) halfajon)” címmel védte meg 100%-os eredménnyel, így doktori oklevelének minősítése „summa cum laude” lett. A jelölt 2004-ben kezdte meg doktori munkáját Dr. Váradi László és Dr. Müller Ferenc témavezetése alatt. A dolgozatban szereplő kutatások egy olyan új kísérleti módszer, a follikulus transzplantáció és oocyta mikromanipuláció kidolgozására irányultak, amely segítséget nyújthat az oogenezis folyamatának jobb megismeréséhez, az anyai eredetű ivarsejtek mélyhűtés utáni ikrává érleléséhez és az anyai hatású faktorok vizsgálatához. Munkája során egyértelműen sikerült bizonyítania, hogy a fiatal fejlődési stádiumú donor follikulusok beépülnek, túlélnek és érett ikrává érhetnek a recipiens petefészkekben. Igazolta továbbá, hogy a donor follikulusokból származó ikrákból, a termékenyülésük után, életképes és egészséges utódok nyerhetőek. A transzplantációs módszer segítségével elsőként írta le a zebradánió petesejtjeinek egymáshoz viszonyított arányát a szaporítás utáni hetekben és sikerült meghatároznia az egyes petesejt-fejlődési állapotokba történő átmenetekhez szükséges minimális időintervallumokat. Sikerült bizonyítania továbbá, hogy lehetséges a fiatal fejlődési állapotú petesejtek génmegnyilvánulásának célzott megváltoztatása DNS és mRNS konstrukciók mikroinjektálásával.

Lefler Kinga Katalin - 2010. szeptember 24.

Lefler Kinga Katalin „Természetesvizi halfajok ivari ciklusának vizsgálata” című dolgozatát 2010. szeptember 24-én védte meg 91 %-os eredménnyel. A jelölt 2003-ban kezdte meg doktori tanulmányait Dr. Szabó Tamás témavezetése alatt. Munkája során hét folyóvízi pontyféle ivari ciklusát és oogenezisét vizsgálta, valamint összehasonlította két, eltérő típusú élettérben – állóvízben (Balaton) és folyóvízben (Duna) élő faj (bodorka és karikakeszeg) egyedeinek petefejlődését. Feltárta a vizsgált fajok ivari szteroid hormonjainak (17-β-ösztradiol, progeszteron és tesztoszteron) alakulását, petefészkük relatív tömegének szaporodást megelőző növekedését és ivarsejtjeik fejlődését. Vizsgálataival alátámasztotta azt a korábban leírt megfigyelést, miszerint a márna és a karikakeszeg az egy ívási időszakban többször ívó, míg a balin, bagolykeszeg, bodorka, jász és paduc az egy ívási időszakban egyszerívó fajok közé tartozik. Cáfolta, azt a szakirodalomban fellelhető információt, hogy a paducban a vitellogenezis befejeződik októberben, hiszen a tavaszi hónapokban is folytatódik. Végül megállapította, hogy a Dunában élő karikakeszegben az intenzív szikberakódás folyamata októberben kezdődik meg, ezzel szemben a Balatonban élő fajtársainál ez a folyamat csak egy hónappal később, novemberben tapasztalható.

Bokor Zoltán - 2009. április 24.

Bokor Zoltán doktori disszertációját „A harcsa (Silurus glanis) és a süllő (Sander lucioperca) sperma mélyhűthetőségének vizsgálata gyakorlati szempontok alapján” címmel védte meg, 100 %-os eredménnyel. A jelölt 2005-ben kezdte meg doktori tanulmányait Dr. Urbányi Béla és Dr. Horváth Ákos témavezetése alatt. Munkája során kidolgozott egy technológiát, mellyel nagy mennyiségű harcsasperma mélyhűthető 5 ml-es műszalmákban. A mélyhűtött spermát üzemi szaporítás során alkalmazta számos keltetőházban sikerrel. Az így kapott termékenyítési és kelési eredmények minden esetben elérték a rutin halszaporítás során kapott eredményeket. A további vizsgálatok során kimutatta, hogy a mélyhűtésből származó lárvák megmaradása és növekedése semmivel sem marad el, esetenként még meg is haladta a friss spermából származó lárvák paramétereit. Süllő és kősüllő fajnál a világon először mélyhűtött spermát sikeresen 0,5 ml-es műszalmában. Süllő esetében ezt a spermát keltetőházi körülmények között is tesztelte bíztató eredményekkel előkísérletek során. Harcsa és süllő fajok mélyhűtött spermájának objektív minőségi vizsgálatát is elvégezte CASA technológia segítségével.

Hegyi Árpád - 2008. február 5.

2008-ban egy munkatársunk védte meg a doktori disszertációját. Hegyi Árpád „Hosszú távú stressz és az ezzel összefüggő anyagcsere-folyamatok vizsgálata több halfajon” című dolgozatát 2008. február 5-én védte meg 94 %-os eredménnyel, így a doktori oklevelének minősítése „summa cum laude” volt. A jelölt 2001-ben kezdte meg doktori tanulmányait Dr. Váradi László témavezetése alatt. Munkája során négy kérdéskört vizsgált átfogóan. Ezek közül az első az volt, hogy mely vérplazma-alkotó illetve vörösvérsejt hemolizátum összetevő alkalmas a hosszabb távú folyamatos stressz kimutatására halakban. Kísérletei során a bebizonyosodott, hogy a vérplazma szérum/plazma fruktózamin (SeFa) alkalmas a hosszú ideig elhúzódó negatív hatások kimutatására. A második kérdéskörben vizsgálta, hogy a mesterséges körülmények (akváriumi tartás) és maguk a vizsgálatok (kiemelés az akváriumból és elsősorban a vérvétel) milyen mértékű stresszt okoznak a kísérleti állományban. Eredményként elmondható, hogy ezek a technikai munkafolyamatok nem befolyásolták a SeFa koncentrációit. A harmadik témakörben azt vizsgálta a jelölt, hogy hogyan változik az ezüstkárász-vér SeFa-szintje természetes és mesterséges körülmények között éves szinten. A négy éves vizsgálat alatt kimutatta, hogy a vérplazma SeFa szintje és a víz hőmérséklete között negatív korreláció áll fenn. Végül akváriumi kísérletekben modellezte a gyakorlatban is gyakran előforduló stresszorok hatásait a SeFa koncentrációkon keresztül. A 12 egyenként 4 hetes önálló kísérlet alapján kimutatta a hosszútávú stressz által okozott megterhelések nagyságát.

Tóth Balázs - 2007. november 15.

Tóth Balázs doktori disszertációjának védésére 2007. november 15-én került sor. A dolgozat címe „Az ezüstkárász (Carassius gibelio Bloch 1782) szaporodási sajátosságai” volt, melyet 91 %-os eredménnyel védett meg, így szintén a „summa cum laude” minősítést szerzett meg. A jelölt Dr. Váradi László és Patakiné Dr. Várkonyi Eszter témavezetésével 1998-ban kezdte meg doktori témájának kidolgozását. Munkája során egy igen bonyolult szaporodásbiológiai és genetikai tulajdonságokkal rendelkező faj vizsgálatát és az azt övező bizonytalanságok felderítését vállalta fel. Megállapította, hogy diploid és triploid ezüstkárász populációk együttélése esetén a hímek aránya a populációban 20-30%, melyek között előfordult több olyan egyed is, amelynek kromoszómaszáma meghaladta a diploid egyedekre jellemzőt. A citogenetikai vizsgálatok során nem igazolódott az a feltevés, hogy a ponty, illetve a széles kárász fajokkal való hibridizáció poliploid egyedet eredményez. Poliploid egyed esetünkben egy, az ezüstkárásztól rendszertanilag lényegesen távolabb eső rózsás díszmárna hímmel való keresztezés során jött létre. Vizsgálatai során igazolódott, hogy aranyhal hímmel történő termékenyítésből származó utódok között van olyan egyed, amelynek kromoszómaszáma (184) lényegesen eltér az anya kromoszómaszámától (156). A jelölt RAPD vizsgálattal igazolta, hogy az utódokban az apai genom megtalálható. Végül a triploid ezüstkárász nőstény és a ponty, széles kárász és rózsás díszmárna hímek keresztezése során RAPD analízissel igazolta, hogy az utódok ginogenetikus úton jönnek létre, az apai genom nem vesz részt az utód kialakításában.

Miskolczi Edit - 2007. május 14.

Miskolczi Edit „Lárvakori torzulások vizsgálata különböző halfajokon mélyhűtött halsperma használatát követően” című dolgozatát 2007. május 14-én védte meg 94 %-os eredménnyel, így a doktori oklevelének minősítése „summa cum laude” volt. A jelölt 2002-ben kezdte meg doktori tanulmányait Dr. Urbányi Béla témavezetése alatt. Munkája során a mélyhűtött spermával végzett termékenyítést követően képződő torz lárvák arányát és ennek okait vizsgálta ponty és afrikai harcsa halfajokon, valamint a spermiumok DNS-ét a mélyhűtés során érő károsodást rózsás díszmárna fajon. Kromoszómavizsgálatokkal bebizonyította, hogy a torz lárvák kialakulásának fő oka nem a mélyhűtött sperma használata, mivel a friss spermával termékenyített kontroll csoportokban ugyanannyi vagy még több torz lárva képződött, mint a mélyhűtött spermával termékenyítettekben. Mindazonáltal, a torz lárvák között kis százalékban ugyan, de talált haploid egyedeket (a kontroll csoportban nem), amelyek képződése egyértelműen a mélyhűtött sperma alkalmazására vezethető vissza. A rózsás díszmárna spermáján az ún. Comet assay módszerrel vizsgálta a spermiumok genetikai anyagát érő sérüléseket és jelentős eltéréseket talált a különböző mélyhűtési módszerek használata mellett tapasztalható DNS-sérülések között.